Egészségfejlesztés: fókuszban a"Mentális Wellness"

A mentális egészség fogalma

A WHO Zöld könyve szerint a mentális egészség a jóllét állapotát jelenti, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni és hozzá tud járulni a közösségének életéhez.

A kiegyensúlyozott munkavégzés, egyenletes vagy növekvő teljesítmény alapja a testi-lelki egészség. Az, hogy nem szenvedünk lelki (pszichés, vagy mentális) betegségben, még nem jelenti azt, hogy az élethez való általános hozzáállásunk kellően optimista, a dolgokat mindig a helyének megfelelően, kellő önismeret birtokában, erősségeink, gyengeségeink, lehetőségeink, korlátaink és jogaink ismeretében, asszertív módon intézzük, és alapvetően harmóniában vagyunk önmagunkkal és a világgal.

Mentális egészségfejlesztés alatt azt értjük, hogy olyan lelki-szellemi jóllétet igyekszünk elérni, amely a lelki betegségektől mentes állapoton túlmutat. Magába foglalja az optimistább életszemléletet, a kreativitásunkkal, alkotóerőnkkel való tudatos gazdálkodást, a javuló teljesítményt és életminőséget.

1995-ben a krónikus munkahelyi stressz a magyar aktív munkavállalók 17,05%-ára volt jellemző, 2002-ben ez az arány 25,47% volt.¬* A kiégés, mely a tartósan fennálló munkahelyi stressz következménye, végső soron depresszióba torkollhat. Mindezek következménye a munkahelyi hiányzások, a betegnapok számának emelkedése, a teljesítmény romlása. (*Jakab E. Lázár I.: Munkahelyi pszichoszomatika. In: Magyar Pszichológiai Szemle, 2007/3.)

Törvényi háttér

A munkahelyi stressz elleni hazai fellépést az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel történő 2004. október 8-án aláírt megállapodása sürgette. Ennek tesz eleget a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény legújabb módosítása, mely 2008. január 1-jével lépett hatályba. Eszerint a munkaadóknak most már azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani:

Mvt. 54. § (1): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.
(2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az értelmező rendelkezések között meghatározzák a pszichoszociális kockázat fogalmát is:
Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciót, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, s lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A mentális egészségfejlesztés koncepciója

Megbízónk felé vállaljuk, hogy felmérjük a munkavállalók lelki egészségi állapotát, meghatározzuk azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség, végrehajtjuk ezeket a beavatkozásokat és monitorozzuk az eredményeket. Olyan személyre és szervezetre szabott programot dolgozunk ki, melynek célja a munkavállalók lelki egészségének javítása, és a testi-lelki-szellemi jóllét állapotára, azaz önmagunkkal és a világgal való harmóniára való törekvés.

Tanácsadói munkánkhoz tartoznak a következők:

·         Állapotfelmérés

• Szakemberek bevonása
• Munkahelyi egészségfelmérő kérdőív kitöltése
• Önértékelés, tesztek, interjúk

·         Előkészítés (célja az elköteleződés javítása és a dolgozók bevonása a programok kidolgozásába)

• Vezetői workshopok
• Vertikális (dolgozói) workshopok

·         Beavatkozások

• Kommunikációs offenzíva
• Szervezet/vezetői szinten
  • cég és a munkavállaló céljainak összehangolása
  • vezetői támogatás
  • felelősségi körök elkülönítése
  • jobb munkaszervezés
  • munkakörnyezet javítása
• Egyén szintjén a fő területek (tréning, coaching, terápia, vállalati programok, egyéni kezdeményezések keretében):
  • Felvilágosítás
  • Stresszkezelés/relaxáció
  • Asszertív kommunikáció elsajátítása
  • Megküzdési képességek javítása
  • Érzelmi intelligencia fejlesztése
  • Önismeret
  • Rekreáció
• Csoport szintjén
  • Együttműködés javítása
  • Konfliktuskezelés
  • Közös programok megvalósítása

·         Értékelés

• Workshopok
• Dolgozói elégedettség felmérés
• Hiányzások/betegállományok monitorozása

A folyamat eredményeként a munkavállalók lelki egészsége javul, kiegyensúlyozottabbak lesznek mind a munkájukban, mind a magánéletükben. Ennek következtében kiszámítható, növekvő teljesítményt tudnak felmutatni, mely megalapozza a szervezet sikerét. 

 Vissza az oldal tetejére >>>